A kisebbségtudomány, mint önálló tudományos diszciplína fogalmát még nem vezette be a nemzetközi tudományos élet. Maga a diszciplína mégis létezik, állapította meg Pomogáts Béla. Hogy van ilyen tudomány, arról győznek meg többek között Kemény G. Gábor könyvei és hatalmas iratgyűjteményei a nemzetiségi kérdésről, Erdélyben Balogh Edgár közíró, Imreh István történész, Benkő Samu művelődéstörténész, Gáll Ernő szociológus, Kántor Lajos irodalomtörténész, Felvidéken Popély Gyula történetíró, Gyönyör József nemzetiségszociológus, Turczel Lajos irodalomtörténész, Délvidéken Rehák László szociológus, Mirnics József történész, Bori Imre, Szeli István, Bosnyák István, Utasi Csaba irodalomtörténész, Gerold László színháztörténész. /Pomogáts Béla: Kisebbségtudomány. = Új Magyarország, jún. 26./
2000. november 8.
Folytatódott Kolozsváron a Harag György emlékét felidéző rendezvénysorozat. Kötetlen beszélgetésre került sor Tompa Gábor és vendégei, Gerold László /Újvidék/ színikritikus, színháztörténész, valamint Franyó Zsuzsa újvidéki dramaturg között. /Nánó Csaba: Harag György-emléknapok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./
2009. november 30.
December 3-án Kolozsváron vendégszerepel az Urbán András által a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban rendezett Urbi et Orbi előadás, amely a 2007-es év revelációja volt a határon túli magyar színházi közegben. Az előadás egy tucat színházi fesztiválon vett részt, a POSZTon /Pécsi Országos Színházi Találkozó/ elnyerte a zsűri különdíját, és több szerbiai sajtóorgánum az év legjobb szerbiai előadásának titulálta. Az Urbi et Orbi mai olvasata Pilinszky János azonos című művének. „Urbán András rendezésének erénye, hogy miközben Pilinszky szövegét arra használja fel, hogy urbi et orbi közhírré adja a bűnről, a szenvedésről és a megtisztulási vágyról szóló színházi példabeszédét, írta Gerold László az újvidéki Híd folyóirat hasábjain. /Urbi et orbi Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./
